A fáradtság és a kimerültség a szervezet normális reakciója a szokatlan terhelésekre és a kellő pihenés rendszeres elmaradása miatt. Ezek a tünetek gyakran kísérik a helytelen táplálkozást, az élvezeti szerek túlzott és rendszeres fogyasztását, a kevés alvást, vagy a fertőző betegségek utáni állapotot.
Mivel szervi megbetegedések is rejtőzhetnek mögötte, feltétlen figyeljünk oda, ha a felsoroltakon már változtattunk, és a levertség még mindig fennáll!
Korunk új betegségét krónikus kimerültségi szindrómának nevezik (Chronic Fatigue Syndrom - CFS).
Krónikusan kimerült?
Ez a betegség az alábbi tünetekkel jár: fáradtság, koncentrációs zavarok, közömbösség, fertőzések iránti fogékonyság, alvászavar, fejfájás, depresszió.
Az orvosok szerint a lakosság mintegy 25 százaléka él krónikusan kimerülten anélkül, hogy bármilyen szervi baja lenne. Elgondolkodtató, hogy a CFS elsősorban a 20 és 45 év közötti asszonyokat érinti.
Súlyosabb esetben a betegek alig képesek ellátni mindennapi munkájukat. Amikor az orvosok a miértre keresik a választ, meglehetősen bizonytalanok. Néha fertőzésre vagy immunrendszeri zavarra gyanakodnak, máskor gombás megbetegedéseket, környezeti ártalmakat vagy allergiát sejtenek a panaszok hátterében.
Egy azonban bizonyos: az eddig viták tárgyát képező CFS-vírus, tehát a krónikus kimerültségi szindrómát okozó vírus nem létezik, ezt egy értelműen bizonyították a biokémiai vizsgálatok.
Lelkünk titkai
A téma szakértői azt állítják, hogy tévedés lenne egyetlen okra visszavezetni ezt a betegséget. A kimerültségi szindróma olyan, korunkra jellemző betegség, amelynek több oka is van.
A legújabb ismeretek szerint a lelki történéseknek sokkal nagyobb szerepük van a krónikus kimerültség kialakulásában, mint azt eddig feltételezték. Egyre több embert bizonytalanság és félelmek gyötörnek, legtöbben fenyegetésként éljük meg korunk gyors változásait.
Szorongáshoz vezetnek az olyan beláthatatlan következményekkel járó veszélyek, mint a kergemarha kór, a jelenleg egyre több áldozatot szedő agyhártyagyulladás, a növekvő környezetszennyezés vagy az elektroszmog. A ránk nehezedő teljesítménykényszer is szorongást okozhat, hiszen nőként, anyaként és foglalkoztatottként is maximális teljesítményt, a tökéleteset akarjuk mindig mindenhol nyújtani. Tehát nap mint nap olyan túlzott követelményekkel nézünk szembe, melyeknek szinte lehetetlen eleget tenni, ezért kedvetlenek, szárnyaszegettek leszünk.
A kimerültségi szindróma egyfajta "vészfékként" funkcionál: a lelkünk meghúzza a vészféket, és megálljt parancsol. Aki beteg, annak pihennie kell, vagyis a megromlott egészségi állapot tökéletes alibit szolgáltat ahhoz, hogy ágyban maradjunk, felmentsük magunkat a kötelességek terhes súlya alól.
Érdemes végiggondolni!
Jól alszik? A felnőtteknek naponta rendszerint elegendő 79 óra alvás. Ha tartósan olyan érzésünk van, hogy alvásunk nem nyújt kielégítő pihenést, igyunk meg 12 csészényit a következő gyógyteakeverékből: egyező arányban keverjünk össze levendulát, komlót, citromfüvet, orbáncfüvet, majd e keverékből 1 teáskanálnyit forrázzunk le 1/2 liter vízzel, s hagyja 10 percig állni. Majd szűrjük le és kortyolgassuk el.
Vannak káros szenvedélyei? Ha dohányzunk és alkoholt is fogyasztunk, tudnunk kell, hogy mindkettő gyengíti a szervezetet, hiszen a méreganyagok lebontása energiát igényel. A cigaretta emellett elvonja az oxigént a vérből, és rontja a vérkeringést is. Könnyebb leszokni a káros szenvedélyről egy böjtkúra után!
Mit mikor fogyaszt? A nehéz és zsíros ételek megterhelik a szervezetet és fáradtságot okoznak. Éppen ezért könnyen emészthető táplálékokat fogyasszunk: sok gyümölcsöt, zöldséget, gabonakészítményeket. Gyakran együnk, ám egyszerre csak keveset. 18 óra után pedig inkább mondjunk le az evésről, hogy jót aludhassunk. Ha nagyon éhesek vagyunk, legfeljebb egy pohár natúr joghurtot vagy egy almát együnk.
Elég vitamint fogyaszt? Fáradtság esetén segít a C-vitamin (a narancsban és kiwiben bőven van belőle), mert erősíti az immunrendszert, karbantartja az idegeket, segít a stresszt leküzdeni. Extrém esetekben nyugodtan fogyasszunk nagyobb adag vitamint, mint amennyi a napi szükségletünk. Az antioxidánsok (A, E-vitamin, béta-karotin, lycopin és Q10-vitamin) is beváltak a krónikus kimerültségi szindróma esetén. A nyomelemek (a szelén, a cink és a magnézium) szintén javítják az enzimek aktivitását, támogatják az immunrendszert és a sejtműködést.
Nincs vashiánya? A nők és a vegetáriánusok körében gyakoribb a vashiány. Ezért náluk rendszeres vaspótlásra van szükség. Sok vas van a ribizliben, csalánban, mákban és spenótban. Nagyobb fokú vashiánynál szájon vagy vénás injekción keresztül történő vaspótlás is szükséges lehet a raktárak feltöltésére.
Nem alacsony a vércukra? Sokan reggel egy kávé után üres gyomorral elrohannak otthonról. A koffein átmenetileg élénkít, ám ha a hatása lecseng és legközelebb csak késő délután kapunk be valami ételt, hosszú óráig nagyon alacsony a vércukrunk. Ettől erőtlennek, levertnek érezzük magunkat, sőt a fejünk is hamar megfájdul. Rendszeresen étkezzünk, nap közben igyunk többször ásványvízzel gyümölcslevet, és együnk 11 almát, banánt.
Rendben van az emésztése? A rosszul megemésztett ételből rengeteg idegrendszert károsító, teljesítményt csökkentő anyag szívódik fel. Gondoskodjunk a rendszeres székletürítésről, igyunk májtámogató teákat (gyermekláncfű, benedekfű, máriatövis).
Eleget iszik? Ha a vérünk túl sűrű, rossz a keringésünk és romlik az anyagcserénk legalább 2 liter folyadékot igyunk mindennap.
Eleget mozog? Még ha nehezünkre is esik a fáradtság miatt, szorítsunk magunknak időt a rendszeres testi aktivitásra. A torna, a lassú futás, a kerékpározás felgyorsítják a véráramlást és erősítik az immunrendszert.
Rendszeresen szellőztet? A szőnyegekből, bútorokból, festékekből kiszivárgó vegyi anyagok rossz irányba befolyásolják a közérzetünket. Szellőztessünk hát rendszeresen! Ügyeljünk arra, hogy minél több napfényt élvezhessünk!
Nem vár túl sokat magától? Gyakran érezzük magunkat nyomás alatt? Úgy tűnik, hogy mindenről nekünk kell gondoskodnunk? Mindenben tökéletesek akarunk lenni? Az ilyen túlzott követelmények mögött gyakran önértékelési problémák állnak, amelyeket nem akarunk észrevenni. Beszélgessünk erről egy bizalmunkat élvező személlyel.
Az orvosok csupán akkor beszélnek betegségről, ha a tünetek legalább 6 hónapja fennállnak, és kielégítő éjszakai pihenés mellett sem szűnnek meg. Legkésőbb ilyenkor kell felkeresnünk az orvost, hogy kizárja a szervi megbetegedést. Ha a panaszok krónikussá váltak, a terápia már nehézségekbe ütközik, ráadásul előfordulhat, hogy az immunrendszerünk is sérül.
A krónikus kimerültséget nem szabad szégyellni, s hozzáértő orvos vagy pszichológus tanácsát kell kikérni. Annál is inkább, mivel a tünetek hátterében komoly szervi elváltozás, pajzsmirigy megbetegedés, emésztési és felszívódási zavarok, daganatos megbetegedés vagy más elváltozás is állhat.
Vétkes lehet a pajzsmirigy is?
A pajzsmirigy a nyak elülső oldalán elhelyezkedő belső elválasztású mirigy. Feladata annak a hormonnak a termelése, amely az anyagcsere folyamatokat szabályozza a szervezetben.
Ha azt tapasztaljuk, hogy lefogyunk, vagy éppen elhízunk, állandóan fáradtnak és gyengének érezzük magunkat, vagy feszültek és idegesek vagyunk, állapotunkért a pajzsmirigyünket is okolhatjuk. Egyre több embernél megállapítható a pajzsmirigy megnagyobbodása, golyva, struma, kialakulása. Ilyenkor legtöbbször jódhiány áll a háttérben. Élelmiszereink ugyanis csak mintegy a felét tartalmazzák annak a jódmennyiségnek, amelyre a pajzsmirigyünknek a hormontermeléshez szüksége van.
A mellékelt pajzsmirigyteszt segít eldönteni, hogy veszélyeztetettek vagyunk-e.
Ha túl sok hormont termel a pajzsmirigyünk, szervezetünk "nagy fordulatszámon" működik. Idegesek vagyunk, alig tudunk koncentrálni, könnyen megizzadunk, jó étvágyunk ellenére is fogyunk. Ez az állapot nagyon megterheli a szívet, a csontok pedig törékennyé válnak. Ilyenkor a pajzsmirigyünk ellenőrzés nélkül termel hormont.
Kezelés: Olyan gyógyszerekkel történik, amelyek visszaszorítják a hormontermelést. Súlyos esetekben műtétre vagy radioaktív jódterápiára is szükség lehet.
Ha túl kevés hormont termel a pajzsmirigyünk, szervezetünk "takaréklángon" működik. Gyengék, levertek, mindenre restek vagyunk, gyakran fázunk, erőteljesen emelkedik a testsúlyunk, miközben bőrünk szárazzá válik. Ez az állapot lehet vele született, de keletkezhet is az immunrendszer zavara folytán (például pajzsmirigygyulladás után).
Kezelés: A hiányzó hormont gyógyszeresen kell pótolni. Golyva, struma és jódhiányos pajzsmirigy megbetegedések ellen legjobb, ha napi 200 mikrogramm jód bevitelével védekezünk.
Az alábbi jódforrásokat ajánlhatjuk:
Halak és a tenger gyümölcsei: tőkehal, lazac, lepényhal, rák, kagyló.
Zöldségek és gabonatermékek: spenót, rozskenyér, fehér kenyér, zabpehely.
A hónap gyógyteája
Általános ingerlékenység, kimerültség és feszültség esetén érdemes kipróbálni az alábbi teakeveréket. 30-30 g narancs és citromfű levelet keverjünk össze 50 g orbáncfűvel és 20 g levendulavirággal, majd 3 evőkanál száraz keveréket 1 liter vízzel forrázzunk le, 10 percig hagyjuk állni, majd leszűrjük. Reggel és délben 2,5-2,5 dl-t igyunk meg, este pedig a maradék fél litert kortyoljuk el. Legalább 3-4 hétig fogyasszuk mindennap.
Pajzsmirigyteszt
Erőteljesen hízott vagy fogyott az utóbbi három-hat hónapban?
Alvászavarban szenved?
Gyakran érez forróságot vagy hideget minden ok nélkül?
Gyakran érzi hidegnek a kezét vagy lábát?
Már a legkisebb megerőltetésnél is izzad?
Rendkívül száraz a haja?
Gyakran türelmetlen és ideges különösebb ok nélkül?
Naponta többször is heves szívdobogást vagy szabálytalan szívverést érez?
Gyakran fáradt, jóllehet eleget alszik?
Érez-e fulladást, vagy vannak-e evéskor, iváskor nyelési panaszai?
Gyakran zavart az emésztése (székrekedés, hasmenés)?
Van a családjában más pajzsmirigybetegségben szenvedő?
Hat vagy annál több „igen” esetén fokozott veszély áll fenn. Vizsgáltassa ki magát orvossal!
Forrás: InforMed
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése